Tevékenységek

Tanulmány II.

Schriffertné Lócskai Henriett – Varró Anita: Munkában – egyensúlyban
Az emberi szenvedély megszámlálhatatlanul sokféle, mint a tenger fövényének homokszemei, egyik sem hasonlít a másikhoz, és – az alantasak csakúgy, mint a magasztosak – eleinte engedelmeskednek az embernek, csak később válnak félelmetes zsarnokaivá.

Gogol

Bevezetés

Az ember élete során szinte megszámlálhatatlanul sokféle tevékenységet végez, melyek közül számos válhat szenvedéllyé, mániává, mivel egyetlen szükséglete sincs ösztönszerűen korlátozva. A szenvedély, függőség szót azonban általában csak akkor használjuk egy viselkedésre, ha az együtt jár a személyes szabadság elvesztésével, és ha az ember bizonyos szempontból nem tud többé helyesen, kiegyensúlyozottan dönteni. A személyes szabadság elvesztése következtében néhány személyiségvonás is megváltozik. Ez legtöbbször lassan és észrevétlenül következik be, és hosszú időn át az marad. A szenvedélybeteg viselkedés, az önbecsapás és a hazudozás kényszerét váltja ki.
A „jó képet mutatni magunkról” a legtöbb ember cselekvésének fontos indítéka. A szenvedély szóban rejlő negatív értékelés miatt a legtöbb ember védekezik az ellen, hogy szenvedélybetegnek nevezzék. Addig, amíg valaki úgy hódol szenvedélyeinek, vagy anélkül adja át magát kicsapongó élvezeteknek, hogy egészségét, társadalmi beilleszkedését vagy munkabíró-képességét károsítaná, addig szinte senki nem fogja mániásnak vagy szenvedélybetegnek nevezni. Ez csak akkor történik meg, ha ezeket az értékeket megsérti, ha az ember egész érdeklődési köre elkezd beszűkülni.
A huszadik század végi posztmodern kor egyik legsúlyosabb népegészségügyi hozadéka az alkoholizmus, további erősödése mellett a kábítószer – fogyasztás megjelenése, annak minden egészségügyi, társadalmi következményeivel – hepatitis, szociális marginalizáció, stb. A kémiai szerfüggőség a maga társadalmi és kriminológiai hozadékával, a társadalmat alapjaiban erodáló, s még a leggazdagabb államok egészségügyi költségvetésének kereteit is szétfeszítő kérdéssé nőtte ki magát.
Az alkoholfogyasztás visszaszorítására, illetve a mértéktelen alkoholfogyasztás okozta károk enyhítése, valamint az alkoholproblémás egyének segítése céljából, világszerte egyházi és karitatív szervezetek alakultak és működnek több – kevesebb állami támogatással. A civil szervezetek működésének legnagyobb előnyei közé tartozik a helyismeret és a flexibilitás, valamint az a tény, hogy nem kevés önkéntest megmozgatva, a civil társadalom nagy részét valóban mozgósítani tudják a problémák orvoslása érdekében. A legnagyobb hagyományú és talán legnagyobb “tagságú” szervezet 1930-as években az Amerikai Egyesült Államokban alapított Névtelen Alkoholisták nevű szervezet.
Sajnálatos módon, Magyarországon a nemzetközi adatokkal összehasonlítva, kiemelkedően magas az alkoholfogyasztáshoz kapcsolható halálozások száma. Férfiak esetében a világon a legmagasabbnak számít. Az addiktológiai gondozókban nyilvántartott, alkoholproblémával küzdő betegek száma évek óta stagnál. A férfi és a női gondozottak aránya szintén állandó, 2:1
Bár Magyarországon 1958 óta működtek alkoholelvonó állomások, a pártpolitika sokáig tagadta a szenvedélybetegségek létezését. Ennek ellenére Zahorán Mátyás és Sóoky András vezetésével 1959-ben antialkoholista klubmozgalom indult Békés megyében. (Kalapos M P, 2007). Európai adatok szerint a pszichotikus betegségek előfordulási aránya körülbelül 1 %, és ezek az EU-ban 3,7 millió embert érintenek. A főbb mentális betegségek hazai előfordulása a felmérések szerint többé- kevésbé megegyezik a világszerte mért, illetve az európai adatokkal, azonban van néhány kivétel is. Az európai átlagnál kedvezőtlenebb a helyzetünk a férfiak depressziója, a bipoláris betegség tekintetében, de gyakoribb a kóros alkoholhasználat és magasabb a befejezett öngyilkosságok száma is. Mindezek alapján a hazai lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető. (Dr. Barkó Gy., 2008).

1. Az Egyensúly AE Egyesület bemutatkozása

Békéscsabán alapították meg az első magyarországi Alkohol Ellenes Klubot 1958-ban, a mai Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetségének gyökerei innen eredeztethetők. Harminc év elteltével Névtelen alkoholisták csoportjaként léteztek tovább önfenntartó módon.
Egyesületünk 2003-ban nyerte el a bírósági nyilvántartásba vételét, és közhasznú státuszának bejegyzését, ettől kezdve Egyensúly AE Egyesület néven működünk és aktívan harcolunk az alkoholizmus ellen. E súlyos társadalmi probléma specifikusságából adódóan tevékenységünk – széles körű szociális szolgáltatásaink mellett – túlmutat a célcsoportunkkal való együttműködésen, a függőség okozta károsodások fizikai és mentális következményeinek korrekciója mentén szinte alig van olyan társadalmi csoport, mellyel ne kerülnénk kapcsolatba napi munkánkban, így többek között foglalkozunk fiatalokkal, családokkal, nőkkel, gyerekekkel, fogyatékossággal, különböző depriváltsággal, hátrányos helyzetű térségben élő embertársainkkal. Valljuk, hogy a társadalomban meglévő előítéletek magukban hordozzák egyének, családok teljes exklúziójának a veszélyét, ami ellen szociális szakemberként kötelességünk fellépni. Alapszabályunk is rögzíti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését. Az esélyegyenlőség számunkra evidencia, melynek elérésére folyamatosan törekszünk mind a kötelezően vállalt feladatainkban, mind civil kezdeményezéseink során.
Egyesületünk 2003-ban nyerte el a bírósági nyilvántartásba vételét, és közhasznú státuszának bejegyzését, ettől kezdve Egyensúly AE Egyesület néven működünk és aktívan harcolunk az alkoholizmus ellen. E súlyos társadalmi probléma specifikusságából adódóan tevékenységünk – széles körű szociális szolgáltatásaink mellett – túlmutat a célcsoportunkkal való együttműködésen, a függőség okozta károsodások fizikai és mentális következményeinek korrekciója mentén szinte alig van olyan társadalmi csoport, mellyel ne kerülnénk kapcsolatba napi munkánkban, így többek között foglalkozunk fiatalokkal, családokkal, nőkkel, gyerekekkel, fogyatékossággal, különböző depriváltsággal, hátrányos helyzetű térségben élő embertársainkkal. Valljuk, hogy a társadalomban meglévő előítéletek magukban hordozzák egyének, családok teljes exklúziójának a veszélyét, ami ellen szociális szakemberként kötelességünk fellépni. Alapszabályunk is rögzíti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését. Az esélyegyenlőség számunkra evidencia, melynek elérésére folyamatosan törekszünk mind a kötelezően vállalt feladatainkban, mind civil kezdeményezéseink során.

Nappali ellátások

A nappali ellátás a törvényben foglaltak szerint a következőket foglalta magában 1993-as szociális törvényben.

75. §

(1) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.
(2) Nappali ellátást nyújtó intézmény különösen az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a nappali melegedő, a szenvedélybetegek nappali intézménye.”
A szolgáltatást nyújtó intézmények működtetésének feltételeit részletesen tárgyalja az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, amely a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szól. Az igénybevétel viszonylag egyszerű, hiszen vagy rendelkezni kell egy hónapnál nem régebbi szakorvosi véleménnyel, vagy be kell szerezni azt egy hónapon belül. A nappali ellátás egyszerre tűz ki rehabilitációs célokat, reintegrációs célokat az addiktív problémával küzdő egyén felé, miközben mentális és szociális gondozásra, készségfejlesztére is kitér és így fontos része a preventív ellátásnak is. A nappali ellátás kliensei támogatást kapnak saját sorsuk irányításában, a felelősség vállalásra ösztönözve őket. Maga az ellátás nyitott, és önkéntesen vállalt. A szolgáltatás egyéni szükségletekre alapoz és hosszabb távú ellátásokat kínál, a kliensek aktív és felelős részvételére épít. A szolgáltatások meglehetősen széleskörűek., amelyeket a 2000/1-es SzCsM rendelet a következőképpen szabályoz:

75. §

(1) Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik:

a) a közösségi együttlétre,
b) a pihenésre,
c) a személyi tisztálkodásra,
d) a személyes ruházat tisztítására,
e) amennyiben a 77. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt szolgáltatást biztosítja az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel.

77. §

(1)239 A nappali ellátás:

a) tanácsadás,
b) készségfejlesztés,
c) háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás,
d) idősek nappali ellátása kivételével étkeztetés,
e) esetkezelés,
f) felügyelet,
g) gondozás és
h) közösségi fejlesztés szolgáltatási elemeket szükség szerint biztosít.

(2)240 Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni.

(3) Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez.

(4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás.”
Az intézmény látogatási és eseménynaplóban vezeti a látogatások számát, ami ennél az ellátásnál a normatíva elszámolásának alapját képezi. Természetesen fontos a megfelelő szakmai háttér biztosítása, amely tartalmazza a mentálhigiénés gondozást, a terápiás segítést.

Közösségi ellátások

A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott alapszolgáltatások közt egyre inkább preferálttá váló ellátás a közösségi ellátás, amelynek célja a kliens lakókörnyezetében történő ellátása, az önálló életvitelének, munkában tartásának elősegítése. A meglévő képességek megtartása és azok fejlesztése fontos szempont ebben az ellátásban.
A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott alapszolgáltatások közt egyre inkább preferálttá váló ellátás a közösségi ellátás, amelynek célja a kliens lakókörnyezetében történő ellátása, az önálló életvitelének, munkában tartásának elősegítése. A meglévő képességek megtartása és azok fejlesztése fontos szempont ebben az ellátásban.
A szolgáltatást igénybe vevők miközben saját énerejük megerősítésén dolgoznak, folyamatos ösztönzést kapnak a szolgáltatások igénybevételére, mivel érzik a mentális változásokat, megszokják a segítő rendszeres jelenlétét, így a változáshoz vezető utat, gyakorlatilag egyengeti a segítő. Fontos, hogy nem megoldja a problémáit, hanem akár jó példákat bemutatva felcsillantja a változás lehetőségét. Előfordul, hogy a segítő megkereső munkával éri el a klienst.

A jogszabály megfogalmazásában:

65/A. §477

(1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbű ellátás.

(2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell:

a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,
b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,
c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,
d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,
e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

(3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell:

a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,
b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.
Az 1/2000 SzCsM rendelet tulajdonképpen ugyan ezen kritériumok mentén foglalja össze ezt a szociális szolgáltatást.

39/J. §161

(1) A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése.

(2)162 A szenvedélybetegek közösségi ellátása

a) tanácsadás,
b) esetkezelés,
c) készségfejlesztés és
d) gondozás szolgáltatási elemeket biztosít.

(3)163

(4)164 A szenvedélybetegek közösségi ellátására egyebekben e rendelet közösségi pszichiátriai ellátásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közösségi gondozóknak, illetve koordinátoroknak nem kell speciális képzésen részt venni, és a közösségi gondozó addiktológiai konzultáns bevonása mellett végezhetik a feladatukat.

39/K. §165

A közösségi ellátások szakmai programjának – az 5/A. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell az egészségügyi szolgáltatókkal, különösen a területileg illetékes pszichiátriai, illetve addiktológiai gondozóval való együttműködés módját.”

A közösségi ellátás rendkívül pozitív szemléletű ellátási forma, amely nagyban támaszkodik a kliens együttműködési készségére, az énerejének fejleszthetőségére, a felépülésbe vetett bizalom erejére. Önálló integritásként tekint a kliensre, egyenrangú partnerként, mondhatni munkatársként. Természetesen az ellátás folyamatosan együttműködik mind azokkal, akik támaszt adhatnak a munkában, a társszakmák képviselőivel, az egészségügy munkatársaival., addiktológusokkal, pszichiáterekkel, más orvosokkal, pszichológusokkal. A kliens közösségi életét, társadalmi jelenlétét aktívan támogatja.

A szociális ellátások keretében nyújtott szolgáltatások

A csoport előre kidolgozott témák szerint működik, ahol a résztvevők megismerik egymást és önmagukat bizonyos szempontok alapján, különös tekintettel a pszichiátriai és szenvedélybetegség szomatikus, pszichés és szociális károsító hatására.
A résztvevők beszélnek és beszélhetnek akár a múltjukról, múltjuk fontos eseményeiről, jelen érzelmeikről, egymással kapcsolatos élményeikről, benyomásaikról. A csoport különböző érzelmi-kapcsolati viszonyulási módjuk megjelenését teszi lehetővé, melyek a csoportban és az egyéni beszélgetésekben feldolgozhatóvá, értelmezhetővé válnak, jelentős segítséget nyújtva az önismeret mélyüléséhez is.
Célja a tagok önértékelését, alkalmazkodási készségét fejlessze, hogy a mindennapi nehézségek megküzdésében eredményesebbek legyenek. Fő elemeiként a tanulást, a gyakorlást, az alkalmazást, és az értékelés folyamatát kell, hogy tartalmazza. A csoport témái célirányosak. A foglalkozások egyrészt a csapatszellem kialakítását, az együttműködési készségek fejlesztését, az önismeret, önbecsülés, tolerancia és elfogadás képességét célozzák meg. Másik fontos cél a kommunikációs képességek fejlesztése, a kreatív gondolkodásmód, a konfliktuskezelés, az aktív figyelés és önkifejezés szituációs gyakorlatokban történő feldolgozása.
Az önsegítő kis létszámú csoportok lényege, hogy a résztvevők kezdeményezésére kialakuló sorstársi összefogás valamilyen azonos vagy közös, probléma miatt rendszeresen összejönnek gondjaik megbeszélésére, s ha lehet, enyhítésére. Tevékenysége a beszélgetés, a csoportos kapcsolati háló és egymás támogatása. Az önsegítő csoportok hatása az önértékelésre, a megküzdési képességre, a hangulati állapotra és az aktivitásra jelentős mértékkel bír.
A konzultáció során a segítő arra törekszik, hogy segítse az ellátottat az eldöntendő kérdéseinek, problémáinak megértésében és a megoldásában. Ennek során az ellátott megismerheti, hogy hogyan hozza meg döntéseit, hogyan alakítsa kommunikációját, viselkedését, hogyan érvényesítse jogait, hogyan kezelje érzelmeit és indulatait. A személyes kapcsolatok rendszerében megvalósuló konzultáció az ellátott igényeire koncentrál, a segítő személyközpontú készségére és tudására épül. A konzultáció célja, hogy a kliens tudatosan önálló döntéseket hozzon, képes legyen célokat megfogalmazni és ezeket elérni. Feladatunk továbbá az egyéni képességek, igények és szükségletek harmóniáját megteremteni: az irreális elképzeléseket realitás közelbe helyezni, akár túl, akár alul értékelt teljesítményről legyen szó.
Az ellátott támogatást kap döntéseinek meghozatalához, szociális információnyújtásban részesül (egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről), valamint az ezekhez való hozzájutáshoz kaphat segítséget. Pszichoszociális támogatásban részesülhet az ellátott hozzátartozója is, aki problémásnak érzi az ellátottal való kapcsolatát. A változást a rendszer azon tagjával kezdjük, aki a legkönnyebben tud változni. A pszichoszociális tanácsadás során az ellátott segítséget kaphat továbbá a napi tevékenységeinek megszervezésében, a szabadidejének hasznos eltöltéséhez, a gyógyszer-compliance segítésében.
Célja a tagok önértékelésének, alkalmazkodási készségének fejlesztése, a mindennapi nehézségek megküzdésében eredményesebbé tételéhez. A hatékony készségfejlesztés során az ellátott közösségen belüli életminősége maximalizálódhat, önállósági szintje megtartható, illetve növelhető. A pozitív énkép, önismeret és önértékelés csökkenti a szorongást, mely az ellátott teljesítményt fokozza, ezzel nyitottabbá válnak a készségeik fejlesztésére és a pszicho-szociális intervenciókra.

A készségek fejlesztése, hozzá kapcsolódó tevékenységek az alábbiakból tevődhetnek össze:

a) önismeret fejlesztése,
b) problémamegoldó készség fejlesztése,
c) munkavállalási készség fejlesztése,
d) munkahellyel kapcsolatos igényeik felmérése, reális célkitűzések megfogalmazása, felkészítés munkavégzésre, kiközvetítés,
e) intézményen belüli foglalkoztatás feltételeinek kialakítása (munka rehabilitáció, fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás),
f) álláskeresés támogatása, motiválás a munkaügyi központ szolgáltatásainak igénybevételére,
g) munkába állás segítése tréningekkel, vagy tréningekhez jutás lehetőségével,
h) önellátási készségek fejlesztése,
i) a szabadidő eltöltésének készségfejlesztése.
A pszichiátriai és a szenvedélybetegek gyakran részesülnek negatív minősítésben, sok az ellenséges indulat, az átlagosnál több a kritika, nem ritkán csökken a hasznosság érzése, negatív önkép alakul ki. Problémamegoldó és kommunikációs készségük alacsony intenzitású, melyből számos konfliktus éri őket. Ezek a környezeti stressz élmények és életesemények stresszforrásként szerepelnek az ellátott életében, a családi életben, a szociális és szabadidős tevékenységekben, a munkavégzés során, melyek különböző pszichés és szomatikus rendellenességeket okozhatnak. A stresszkezelés célja a teljes élet lehetőségének biztosítása különböző technikákkal, mint:


a) szorongásoldás,
b) agressziókezelés,
c) kríziskezelés,
d) kommunikációs készség fejlesztése (pozitív kérés, pozitív érzés, negatív érzés, aktív figyelem),
A stresszkezelés a család, közeli hozzátartozók bevonásával hatékony kommunikációs technikák és problémamegoldó készségek elsajátításával valósul meg. Segítjük a klienst és a családtagjait a problémák pontos meghatározásában, megoldási lehetőségek összegyűjtésében. A dolgozóink eredményes munkája érdekében szupervízor igénybevételét biztosítjuk, mivel a segítő kapcsolatban adódhatnak olyan váratlan helyzetek, amelyekkel nem tud önállóan megbirkózni a segítő, ő maga is segítségre szorul. Ezek kezelését szolgálja a szupervízió, melynek célja a szakmai kompetencia fejlesztése. Az önmagáért felelősséget vállaló hivatásbeli segítő személyiség/szerep identitásának tisztázása, erősítése a tapasztalati tanulás által. Az érett hatékony segítő kapcsolatban a segítő reálisan látja önmagát, tud bánni szorongásaival, félelmeivel, elfogadja gyengeségeit, korlátait. Képes arra, hogy pozitív, jónak átélt én-részeit összehangolja a saját árnyékszemélyiségével, tehát rendelkezik a személyiség integráltságával.
• A személyi higiénia fenntartásának biztosítása. Ruházatuk mosása, szárítása az ellátott aktív részvételével történik, mely a szükségleteinek megfelelő mértékben, a higiéniai követelmények betartásával, egyénre szabottan valósul meg.

• A szolgáltatás telephelyén lévő konyhában lehetőség van az ellátottak számára az étel melegítésére és elfogyasztására. Intézményünkben a klienseink igényeik szerint válogathatnak az adományba kapott ruhaneműkből, lábbelikből, lakástextíliákból önmaguknak, illetve családtagjaik számára.

• Az ellátott hivatalos ügyeinek intézésében való segítségnyújtás az ellátott aktív bevonásával történik, melynek célja ezen készségeknek a fejlesztése. E módszer alkalmazásakor a lehető legnagyobb mértékben kell törekedni az ellátott önállóságának megtartására, a meglévő kompetenciáinak és készségeinek bevonásával.

• Szociális, társadalombiztosítási, nyugellátási, lakhatási, foglalkoztatáshoz kapcsolódó, oktatási ügyek intézése.

• Munkavállaláshoz és a személyazonosságuk igazolásához szükséges okmányok igénylése.

• Ingyenes jogsegély szolgálat.

• Ingyenes számítógép, Internet használati lehetőség, e- ügyintézés.

• Szakellátáshoz való hozzájutás segítése, tartalmazza mind a szociális, mind az egészségügyi szakellátásba tartozó intézmények elérésének segítését, valamint az intézmények igénybevételének, megközelíthetőségének információit. Amennyiben az ellátott állapota megkívánja, abban az esetben szükséges a kapcsolat felvétel kezdeményezése, időpont egyeztetése, az ellátott elkísérése, az intézménybe történő eljutásának megszervezése. Az ellátott minél hatékonyabb rehabilitációja, reintegrációja érdekében a kezelőorvosával kapcsolatot kell fenntartani.

Szabadidős programok szervezése.

Az ellátottak szabadidejének hasznos eltöltése érdekében számos programot alakítottunk ki, melyek az ellátotti igényekre alapozva kerülnek megvalósításra. Filmklub elnevezésű csoportfoglalkozásnak az alapja egy értékes, mondanivalóval rendelkező film, mely garantálja a jó hangulatot és a gondolatébresztő beszélgetések elindulását, valamint a film által felvetett témák és kérdések megvitatását. A Filmklub egy olyan program tehát, amely ingyenes mozi élményt nyújt, jó lehetőséget kínál kapcsolatok építésére, barátságok kialakulására, a kellemes szórakozás biztosítása mellett. Mindezek alapján olyan filmeket keresünk és vetítünk, amelyek alkalmasak arra, hogy elindítsanak egy kötetlen beszélgetést, amely során értelmezzük a filmeket, azok sokszor nehezen kibogozható mondanivalóját, tanulságát, hogy a foglalkozás végén képessé tegyük őket arra, hogy saját életünkben hasznosítani tudják a hallottakat, tapasztaltakat.
A Kreatív kuckóban a jó hangulatú alkotás közben, szinte észrevétlenül kerül fejlesztésre a résztvevők szocializációs folyamata – a szabadidő hasznos eltöltésén túl a közös munkatevékenység szabályainak, az egymásra figyelésnek és egymás segítésének a tanulása. A Recept klub alkalmain költséghatékony, egyszerű, könnyen elkészíthető ételeket főzünk, sütünk meg közösen. A munka közben szó esik az egészséges táplálkozásról, életmódról és mindezek fontosságáról. A részvevők elmondhatják ötleteiket, tapasztalataikat. A Kötetlenül elnevezésű csoportfoglalkozásainkon, mint ahogy a nevében is benne van kötetlenül beszélgetünk különböző fontos témákról, kérdésekről. A résztvevők megoszthatják egymással véleményüket, élményeiket.
A mindennapos programok mellett pályázati forrásokból igyekszünk, még élménydúsabbá tenni a hétköznapokat kirándulással, közös szabadtéri eseményekkel. Így legutóbbi kirándulásunkon Gyula mellett, a Steigervald Tanyára, valamint a szabadkígyósi Wenkheim parkban lévő kastélyba látogattunk el. Több alkalommal rendezünk családi napot az egészség jegyében, melyre nemcsak a klienseinket, hanem családtagjaikat és az érdeklődőket is várjuk. Ezeken a napokon lehetőség van vérnyomás, vércukor, testzsír százalék mérésre, az udvarunkon labdajátékokra, versenyekre. A gyerekek és fiatalok számára kézügyességet fejlesztő programot, arcfestést, csillámtetoválást biztosítunk.

Pszichoszociális rehabilitációt segítő tevékenységek – Jó gyakorlatok

Egyesületünk a 2015-ös évtől együttműködik a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, ennek kapcsán tavaly decemberben munkatársaink és önkéntes segítőink nagy mennyiségű élelmiszert gyűjtöttek össze. A tartós élelmiszert karácsony előtt osztottuk szét 70 családnak, mely nagy segítség volt nekik, mivel klienseink döntő része alacsony jövedelemmel rendelkezik. Szoros kapcsolatot ápolunk más szociális és egészségügyi szervezettel. Így ez év májusában a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival karöltve 100 láda adományba kapott almát osztottunk szét, szintén hátrányos helyzetű családoknak. Mindezek mellet évente több alkalommal osztunk tartós élelmiszercsomagot ellátottaink részére, és szociális étkeztetést is biztosítunk.
A tavalyi évben terepgyakorlat keretében, egy hetet töltöttek el intézményünkben a szociális gondozói képzésen résztvevő tanulók. Betekintést nyertek az egyesület tevékenységébe, találkoztak ellátottainkkal, és részt vettek csoportfoglalkozásainkon, programjainkon. Dolgozóink meghívásra rendezvényeken, képzéseken, iskolákban bemutatják a ,,Szociopoly” elnevezésű érzékenyítő társasjátékot, melynek segítségével a résztvevők toleránsabbá, elfogadóbbá válnak hátrányos helyzetű embertársaikkal szemben. Intézményünk ajtaja nyitva áll az önkéntes munkát végezni szándékozók előtt is, legyen az bár kötelező – iskolai közösségi szolgálat, közérdekű önkéntes tevékenység – vagy önszántából vállalt. Rendezvényeink sikeres lebonyolításában rendszeresen önkéntes segítők is részt vesznek.

Védett szálló

A korábbi eredményeinket látva és a kliensek, szolgálatok, rendelők, munkaügyi központok tapasztalatait összegezve jutottunk arra a megállapításra, miszerint égetően szükséges a védett szállás megteremtése, a szenvedélybetegséget legyőzni kívánók számára Békéscsabán.
Tapasztalatcsere végett Fekete Csaba által vezetett védett szállást tekintettük meg Budakeszin, melynek hozadékaként 2006 szeptemberében Békéscsabán megvalósítottuk és megnyitottuk a régióban egyedülállóként a Hétpróba Ház nevű védett szállást, a szenvedélybetegségből kikerülni vágyó embertársaink számára. Dr. Levendel László professzor alapelveit követve kísérleti modell program keretében először négy férfi számára biztosítottuk az „új élet” lehetőségét.
Ellátásunk céljai közé tartozik a tartós intézeti tartózkodás megelőzése, a közösségi integráció fenntartása. A kliensek gondozásában, illetve rehabilitációjában a természetes segítők aktív közreműködésére is számítunk. Az intézményes lehetőségekkel szemben az egyéni megoldásokat preferáljuk. Ellátásunk ily módon a leghatékonyabb pszichoszociális rehabilitációt képes megvalósítani, mely a piaci ár alatti lakhatással jöhet létre. A védett szállás egy állomás szeretne lenni a szenvedélybetegek életében, ahol a kliensek szükségleteihez, céljaihoz alkalmazkodva kínálunk szolgáltatásokat.
Jelenleg három fő hajléktalan kliens lakik a védett szálláson, akik számára e lehetőség biztosítja mindennapjaikban az alapvető szükségleteik, többek között lakhatás, mosás, tisztálkodás kielégítését. Akik reményeink szerint, visszatérve a ,,normál” életbe, új tapasztalatokat szerezve tudják saját maguk és családjuk számára megtalálni a kiutat a reménytelenségből, a szegregációból.

CSEÖH - Békés Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház

2011 ősze óta a Békés Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház (CSEÖH), illetve elődje címbirtokosai vagyunk. Szerteágazó tevékenységeink során maximálisan szem előtt tartjuk a kormányzat társadalompolitikai céljainak megvalósulását. Maradéktalanul eleget kívánunk tenni a szakmai feladatok között prioritást élvező tevékenységeknek. Kiemelt feladatunknak tekintjük a rurális területeken való jelenlétet, melyeket esélyegyenlőségi programok szervezésével érünk el.
2014-ben például 2014 fő gyermek találkozhatott velünk Esélyóra keretében, szemléletformáló témakörökben. A „Neked mit jelent a család?” című, megyei gyermekrajzpályázatunkra rekord mennyiségű, összesen 1563 db rajz érkezett 112 borítékban, az óvodás és általános iskola alsó tagozatos korosztálytól. A pályaművekből, széles körű média nyilvánossággal kiállítást rendeztünk.
A CSEÖH irodáinak egyik fő feladata a társadalmi attitűdformálás. Munkájuk szerves része a partnerségépítés, és a hálózatfejlesztési, koordinációs feladatok ellátása az esélyegyenlőség területén tevékenykedő civil szervezetek, valamint az önkormányzatok és munkáltatók között. Ezen kívül szakmai munkacsoportokat működtetnek az érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, szolgáltatók részvételével, és segítséget nyújtanak a célcsoportok érdekképviseleti szervezeteinek megalakításához, valamint a célcsoportokat segítő szervezetek, intézmények munkájához. Az esélyházak feladatai közé tartozik az információszolgáltatás megyei, kistérségi és települési szinten. Együttműködnek az EMMI-vel (Emberi Erőforrások Minisztériuma) a helyi problémák, szükségletek feltárásában és közvetítésében, valamint szakmai programok szervezésében, lebonyolításában. Információval, tanáccsal szolgálnak az esélyegyenlőségi pályázatokkal kapcsolatban.
Rendszeresen tartanak ingyenes jogi tanácsadást, és a helyi igényeknek megfelelően egyéb tanácsadást is. Szakmai műhelyeket, képzéseket, konferenciákat, tréningeket szerveznek. A házakban ügyfélfogadás is van: az esélyházak munkatársai vagy azonnali segítséget nyújtanak az ügyfeleknek, vagy átirányítják őket az illetékes szervekhez, hatóságokhoz. Kiemelt fontosságú az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat és az Egyenlő Bánásmód Hatóság, valamint az OEH és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa között létrejött megállapodás, melyek értelmében az esélyházak részletes tájékoztatást nyújtanak az EBH és a kisebbségi ombudsman tevékenységéről, valamint panaszfelvételi lehetőséget biztosítanak az EBH és a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó ügykörben, s a panaszokat továbbítják a két hivatalnak.
Feladatok: A Békés Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház minden tevékenységével a hátrányos helyzetű, diszkriminációval leggyakrabban sújtott csoportok társadalmi integrációját, a kormányzat e területhez kapcsolódó szakmapolitikai céljainak helyi szintű megvalósulását tartja szem előtt, reagálva a megyei sajátosságokra, problémákra. A Ház tevékenységének fókuszában az alábbi diszkriminációs okok, hátrányos helyzetet eredményező tényezők állnak: fogyatékosság, nem, kor, (kiemelten az ifjúság és időskor), mély szegénység, (kiemelten a romák, a gyermekek és a hátrányos helyzetű településeken élők) állnak.

Adománybolt

A megyében másodikként, adománybolt nyílt 2013. december 6.-án délelőtt, a Kazinczy utca 6/1. szám alatt, mely üzletet az Egyensúly AE Egyesület tartja fenn. Mi is az az Adománybolt? Az adományboltok működése az angol charity shop-ok mintáján alapszik. Az adományozni vágyók a már megunt, használaton kívüli, de mások számára értékes holmikat (könyvek, ruhák, sportszerek, műszaki cikkek, játékok, egyebek) vihetnek be a boltba, ahol ezeket kedvező áron értékesítik.
Az ide betérők sokkal olcsóbban vásárolhatnak, mint a turkálókban vagy az antikváriumokban. Magyarországon körülbelül 30 adománybolt működik, ebből 10-12 a fővárosban. A boltokba öregek, fiatalok, szegények, gazdagok, külföldiek egyaránt hoznak be számukra feleslegessé vált holmikat. Gyakorlatilag bárki bármit adhat, csak az a feltétel, hogy használható legyen. Főleg a környéken élő alacsonyabb jövedelmű emberek keresik fel a boltokat: nyugdíjasok, nagycsaládosok, kismamák, de akadnak olyanok is, akik kifejezetten kincsvadászat céljából érkeznek.
Az adománybolt lényege, hogy a lakosság a feleslegessé vált értékeit (műszaki cikkek, bútorok, egyebek) felajánlhatja, ezeket a bolt minimális áron adja tovább az oda betérőknek, az így keletkező bevételt pedig az egyesület szociális célokra fordítja. Többszörös funkciója van a boltnak. Egyrészt fontos azoknak az embereknek, akik úgy gondolják, hogy nem dobják ki, hanem inkább felajánlják mások számára azokat a ruhákat, bútorokat, játékokat, dolgokat, amelyek jó állapotban vannak, de az ő háztartásukban már nem szükségesek. Azoknak is fontos, akik később örömmel hordhatják az itt igen kedvezményesen megvásárolt ruhákat, örömmel játszhatnak a játékokkal, vagy használhatják a bútort. Mindeközben megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatunk, akik már évek óta nem tudtak elhelyezkedni, e lehetőség számukra is nagy segítséget jelent, nem csak anyagilag, hanem szociálisan és lelkileg is.
A bolt megnyitása igazi ünnep a számunkra. Ezzel a hiánypótló szolgáltatással akkor tudunk segíteni a rászorulóknak, ha folyamatosan lesz elegendő adomány. Szeretnék, hogy a város lakói megérezzék, milyen jó adni, és hogy tudják, jó helyre kerülnek adományaik. Hosszú távú terveink között szerepel, hogy ez ne csak egy bolt, hanem közösségi tér is legyen, akár filmvetítésekkel, kiállításokkal. Említésre méltó esemény volt többek között a 2016. május 27.-én országszerte megrendezett,,Adományboltok éjszakája”. Ez alkalomból üzletünkben kiállításra kerültek a Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Iparművészeti szakos végzős diákjainak vizsgamunkái. Az éjszaka folyamán érdeklődőket, vásárlókat teasüteménnyel, teával kínáltuk.
Egy sikeres pályázat keretein belül a Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016 májusában használatba adta a Bankó András utca 44 szám alatti ingatlant. Terveink szerint az épület felújítása, átalakítása után közösségi ellátást szeretnénk működtetni, melynek célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetében történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.
Megszakítás